Munka, munka, munka

Már egy jó ideje nem írtam, aminek az az oka, hogy hirtelen megnőtt a munkával töltött óráim száma, már nem csak ülök az irodában és színezgetek német szavak tanulásával megfűszerezve, hanem dolgozom. Ez az iPhone 6S kijövetelének köszönhető, illetve az iMac megújulásának, de az Apple-nek hála már nem unatkozom egy percet sem, és nagyjából kétszer annyira lefáradok szellemileg, mint amikor napi 14 órát, egész éjszakát átrohangálva dolgoztam a szórakozóhelyen.

Sok kételyem volt idáig ezzel a munkahellyel kapcsolatban, amiből sok még most is foglalkoztat. Nem igazán vagyok egy egyhelyben ülő típus, ha fél óránál többet kell egy helyben maradnom, megbolondulok. Itt pedig egy íróasztalhoz vagyok kötve, napi 8 órában, olyan munkával ami szelemileg eléggé lefáraszt, de érzem a nap végére, hogy még sem csináltam semmit. Nekem sokkal inkább való a rohangálás, folyamatos pörgés, tennivalók, változatosság.

Nem mondom azt sem, hogy a vendéglátás volt a nagy álmom, és egy szórakozóhelyen, vagy étteremben szeretném leélni az életem, de mégis jobban a magaménak éreztem. Múlt héten volt a glamour-hét (itt 10 nap az otthoni 3-mal ellentétben, ami kicsit barátibb, nem ölik egymást az emberek nap mint nap, hogy kifosszák az üzleteket…), így több napon is meglátogattam egy-egy bevásárlóközpontot, hátha találok valami kihagyhatatlan ajánlatot a glamour kártyámmal. Persze végül semmit nem vettem, viszont a nézelődéseim közben arra lettem figyelmes, hogy mindig egy-egy Calzedonia közelébe sodor a tömeg, ahova természetesen be is tértem. Miután több üzletet is végigjártam, elkezdett feltörni bennem a sok régi emlék amit a Calzedoniának köszönhetek. Kijelenthetem, hogy eddigi legjobb munkahelyem volt, imádtam a kolléganőimet, szuper kis csapat voltunk, de úgy döntöttem kiköltözöm Berlinbe, úgyhogy sajnos el kellett őket hagynom. Mióta itt vagyok mocorog bennem a gondolat, hogy milyen jó lenne visszamenni a Calzedoniába dolgozni, természetesen itt Berlinben.

Sokmindent határoztam már el, de mindegyik csak olyan terv volt, hogy majd egyszer. Most azonban ez a munkahely ráerősített arra, hogy nekem inkább az a világom, és nem az irodában ülés, így kitűztem magamnak egy határidőt. Mindenkinek ajánlom, bármiről van szó, tűzzünk ki rá egy határidőt, mert persze mindenkinek más szokásai vannak, de én ha nem tűzök ki egy határidőt valamire, az csak majd egyszer fog teljesülni, és mindíg csak halogatom. Viszont, ha kitűzök egy határidőt, amit másokkal is megosztok, akkor túl makacs és önfejű vagyok ahhoz, hogy ez ne úgy legyen ahogy én kitaláltam. Ez a tulajdonságom sok pozitív és sok negatív dolgot eredményez, de ebben az esetben remélem hogy inkább pozitív végkimenetele lesz a dolognak, miszerint december 31-ig minden Calzedoniába beadom az önéletrajzom.

Úgy gondolom, hogy nem is lenne probléma az önéletrajzom leadása után, hiszen 1 évet dolgoztam már a cégnél, ismerem a legtöbb terméket, amióta itt vagyok szinte törzsvendégük vagyok, tehát az új dolgokat is nagyjából ismerem. Egy dolgot leszámítva simán menne a jelentkezés, ami pedig az egy dolgot illeti, az egy elég nagy dolog. Mégpedig a szeretett német nyelv. Imádom a nyelvet, és beszélem is nagyjából, de még mindíg úgy érzem, hogy ehhez a munkához ez a tudás még mindíg nem elég. Azt sem tudom, hogy hogy tudnám fejleszteni, nézegettem honlapokat, és rájöttem, hogy leginkább a szókincsem szorul bővítésre.

Kolleganőm ajánlott egy honlapot, ami kimondottan erre van, azóta rá vagyok kattanva és tényleg sok szót lehet vele megtanulni, olyan nyelven amilyenen szeretnénk.A memrise oldalon rengeteg szó van már eleve fennt, magyarul, angolul, vagy akár más nyelveken is tanulhat az ember, névelővel többesszámmal együtt (a névelők nekem személy szerint a legnagyobb ellenségeim…). Ha pedig saját szószedetet szeretnénk felvinni és megtanulni, mi is csinálhatunk egy leckét a saját témánkból, akármilyen nyelven. Szerintem ez egy szuperhasznos szókincsfejlesztő oldal, ajánlom mindenkinek!

Szóval most ezerrel ráálltam a német tanulásra, ugyhogy nem igazán örülök, hogy pont most indult be a munka is. De legalább nem unatkozom egy percet sem, és nagyon nagy elhatározottsággal megyek neki a karácsonyi időszaknak, egy Calzedoniai állás megszerzése reményében:)

Drukkoljatok, szép napot nektek!:)